Na de hova tűnt a blog, kérdezhetné a kedves Olvasó. Hisz nincsenmit olvasni?! (már indexet sem sokáig).
Tán csak nem félbemaradt VezBab nagy fészekrakása?

Hát nem. Sőt, 21re lapot húzva VezMom fürdőszobája és WCje is felújult eközben.
Az ötödik hét végén ugyanis elkészült a burkolásunk, megfugázódva, gyönyörűségesen. S a burkoló és L a társa is elégedetten szemlélték a művüket, így visszatekintve tényleg Ők az egyetlenek, akiknek a munkáját és hozzáállását tekintve is maximálisan elégdettek vagyunk.

Mivel VezMom Balcsira készült másfél hétre, így S gyoran helyszíni szemlézett, majd elvállalta a dolgot. Burklatok kiválasztása után VezMom leruccant hát Balcsira, ahol a másfél hetes nyaralása plusz egy hétnyi számüzetéssel hosszabbodott meg. Mint kiderült, jó volt ez így, mert a burkolat alatti vízvezetékek teljes cseréjére is szükség volt; a kezünkben gyúrmaként mállottak szét a sokat látott csövek, lefolyók, csatorna, stb.

Lecsó fedőnevű vizes is tetemre lett hívva, S, L és Lecsó tartva a két hetes - szintén elég lehetetlennek tűnő - határidőt nyomták ezerrel, sokszor a szokásos 6-7 óra helyett 10 órát lehúzva a lakásban.
Nyilván Vez aktívan ott volt (ott voltam), de le a kalappal, elkészült a dolog.

És itt kiemelném Bab hősies segítségét, odaadását, szorgalmát. Fóliázáskor, letakaráskor, átpakoláskor és minden más operatív esetben 7 hónapos terhesen mindenben ott volt.

 VezMom tehát szépen elkészült, közben megvásárálásra került két falra szerelhető kisszekrény a piperéknek (véresverítékes felszerelődés katarzissal) és még érkezik majd még egy szekrény, ha minden igaz.

Na de mi van a VEZBAB FÉSZEKKEL?
Nos, azt nem állítanám, hogy felüdülés volt VezMom-hoz átjárkálni, de a
VÉGTELEN MENNYISÉGŰ
- VAKOLÁS
- GLETTELÉS
- CSISZOLÁS
- MASZKOLÁS
- FESTÉS
egy igazi never ending story.

KB ilyen:

Apóssal vállvetve* heroikus küzdelem a repedésekkel, dryvit hálózás és bandázs szalagozás megtanulás, élvédők elsüllyesztése és por, izzadtság, kín.

 * alább: 

Ez a három hétnyi durvaság (málenkij robot)  kis horgászós megszakításokkal így telt el. Két lakás építése, egy állás és egy MINDIG megértő és támogató feleség, aki néha már megtiltotta, hogy fent dolgozzak; szabályosan elzavart horgászni, pihenni. (VezMom is látott negatív energiaszinten, konfliktust is okoz az ilyesmi sajnos, de meggyógyulást is.)

És hamár, akkor itt van pár kép a kolosszális halakról, akik csak éjszaka voltak éhesek. VezÖccs sajnos munka miatt 98%ban tönkretette a két napot, de a halak és a horgászat diadala azért a képeket látva megmarad. Már csak azért is, mert hetek óta sírás megy a Diana tavon, hogy nem esznek. Nos, este 8 és reggel 6 között 84kg-s összfogás, ebben 5 db hal 10kg felett, egyéni amúr rekord (13kg) megdöntve, 14kg. Ójesssz!

És azért itt van pár kép ízelítőül a vakolás-glettelés-festegetés bermudaháromszögből:

Ez a legyőzhetetlen álmennyezet:

Mostanra lényegesen kevesebb melós cucc a nappaliban:

A hűtőt ideiglenes előszobai helyéről elhúzva kb az egész falat spaklivel lever, majd újragelttel, újrafest. Ez a meglepetés feladvány emlékezetes volt.

Ugye, hogy így már jobb?

Még Bab is beszállt, mert nem csak sminket tud alapozózni:

"NYOMAAAAS"

És Apósom, Laci, akinek az energiaszintje négy maraton békeügetésben való teljesítésére is bőven elég (és utána a szokásos hazavezetés).

A glettpor ápol és eltakar; kár, hogy nem volt egy jelmezbál a közelben, szellem kategória biztos nyertesei lehettünk volna :D

Egy hangyányit kicombosodtam ebben a 2 hónapban:

És az a pillanat, amikor már a bekevert sárgával a hálószoba (és aztán a nappali) elkezdett meggurulni, prájszlesz. Após hősként fehérrel gurintotta a plafont, én közbe sárgával a falakat, maszkolva az átmenetet.
Ez a sárga még picit világosodott fehérrel, és tán még egy 10%ot még élehetne világosabb, de majd a berendezés segít ebben.

A másik nagy pillanat, mikor a fóliákat az ember fia feszedi, glettpor 90%a eltűnik alatta már csak a papír marad, óóóóigen, így már lakásszerű.

Majd Bab-bal ketten nekiláttunk KisBab szobájának is, ehhez az előre bekevert kékes festék sajna nem lett átkeverve (Vez lusta volt gépppel is áttúrni, így sajnos a kék fal nem lett tökéletesen homogén... De alakul. Romcsi volt kettesben nyomni, Bab is festett, küzdött és leülve csak a társasága is emelt a nap fényén.

A 8adik hét közepén jött a Vizes, felszerelvényezés, mint utólag kiderült, aranyáron, hogy rogggyanak el. De felkerült a bojler, WC, mosdó, csaptelepek és hasonlók, komfort!

Új gyönyörűséges keskeny mosógép már a helyén, bekötve, előkészítve:

WC; csésze, ülőke, fűtőtest:

Fürdő: mosdó éls csaptelepe (cserésnek sejtjük), zuhany cuccai és a bojler, ami szépen felmászott a falra, az alákerülő törölközőszárítónak is helyet adva:

És a 8adik hét végén a villanyos is felszerelvényezett; konnektorok, kapcsolók, lámpák, egész napos izzadás, de meglett. Szintén heroikus küzdelem, diadal, kipurc.

Konyha: ledek és ledsor:

Üzemel a pultvilágítás is:

WC:

Spejz:

Előszobai sziget:

Nappali (még a sárga teteje nincs befejezve a képen):

Háló:

KisBab szobai mennyezet (remek fotó):

KisBab szoba: pelenkázó!fürdető lámpák:

Az is igaz, hogy a lámpák fényében fény derült a jónak hitt fal sok-sok turpisságára, bőven maradt mit glettelni és újrafesteni, újrahúzni, hisz már nem éjszakai reflektorok fényében, hanem a helyükön lévő lámpák fényében mutatja magát a fal.
Ez is nagy lépés.

Itt tartunk hát, kis korrigálások voltak és hétvégén pedig Apóssal ÜREGI NYÚL módban elkészítettük a bőröndtartót, aminél keservesebb és keményebb dolgot eddig nem éltem át.
Ez lesz a Kövi bejegyzés.

VEZBAB

Az 5. hét végén pénteken kellett volna a kartonozást befejezni (de nyilván a tulaj hibájából - hahaha) SZOMBAT 14:00ig zajlott a kartonozás. (szombat = 2020.06.27)

Kialakították a hűtő dobozát így a hűvösnek már nem mondható lakásban, és a lehetetlennek kikiáltott ablak feletti dobozolás is megtörtént. Szombaton Zs-t már csak Mr T kisegítője D kísérte el és segített is mindenben, amiben csak tudott.

Ablak dobozolás (van mit javítani, bláááááhhhh) 

Kettőkor pedig nekiláttak a parkettának, amit a mondás alapján pár óra "leszórni". Dehát nyilván a hüje Tulaj pont olyan parkettát választott, hogy direkt keserves legyen lerakni. Így Zs a kb 140kgjával ugrálva passzintotta össze egyiket a másikhoz, döngött a ház, brutál volt.

Itt jegyezném meg, hogy minden kérés ellenére is 7re jöttek szombaton is, 8ig felügyeltem, hogy csak halkan dógozgassanak, aztán 8:00kor indult is a fúrógép.

Előszoba, a kisrádió is szépen lóg. Zs bulikázva dolgozik 

Konyha, ahol Z a vellanyos picit jobra fúrta a spot lámpák helyét. erre még keressük a megoldást:

Előszoba is megfúrva; itt jól, jó helyen. (Z csak hétfőn jött, itt csalok az idővel)

 Hűtó doboza KisBab szobából nézve:

Na szóval a parketta alá - alsó szomszédaink kölcsönös kímélése érdekében egy komolyabb hang (és hő) szigetelő lépőréteg került; ezt az előzőleg feltakarított szalagparkettára helyezték rá.

Majd erre "szórták rá" a parkettát. Kb háromkor is voltam fent náluk, mindketten félmeztelenül, saját izzadtságukban úszva dolgoztak, de pár cigi szünettől eltekintve megállás nélkül.

Kaptak is hideg vizet és vettünk fagyit is, abból is.

Itt a sztorihoz tartozik, hogy magánügyben aznap is voltam Budakeszin, majd Budaörsön is, mert Zs mondta, hogy Mr T elfelejtett élzárókat venni a parketta szegők végére.

Diegoban kiokosítottak, hogy erre a magasabb profilra ilyesmi nincs, így gérvágóval kell majd összeasztaloskodni. Szóval tök feleslegesen jöttünk (ahogy Babaágyért is, mert persze a "tuti lesz, jöjjenek csak" után miért pont a veszélyeztetett terhes feleségemmel ne mennénk duplán betlire a 40 fokban.

Vajon melyik parkettánk van?

(igen, az amelyik erősen elfogyóban. Félre is rakattam a maradékot)

Hazaérve tehát kaptak fagyit, amit bekanalaztak, mint a gép, ekkor már Zs az új fogaival elégedetten vigyorgott. Mintha lenyelt volna a nagy hasába egy Tomkrúzt, de a fogait kimentve beépítette volna. Mókás volt. Tény, hogy az ép szép fogak a külsőhöz minimum +40 IQ pontot adnak.

5 előtt kicsivel aztán megint hívnak, hogy el fog fogyni a parketta és a szegőléc sem lesz elég, csak hogy még egy utam lehessen a budaörsi Diegoba. Mivel látták, hogy sok-sok óra hiányzik a befejezéshez, így 5kor inkább visszavonulót fújtak, mondván, hogy ott van még a vasárnap délelőtt is.

Utóbbiról utólag lehúztam őket, a lakók miatt ez már tényleg nem mehetett át. (Komment: egész nap ment a fűrész a parkettázás alatt, brutál hang és por lett a szombati társasházban - ejnye.)

Így hát akkor könnyes búcsú és hazaindultak.

Mármint gyalog. Mármint Budakeszire. Na jóvan, mondom, inkább elviszem őket, mert itt fognak egy 10 órás munkanap után a buszra várva összeesni. Kispiros csak nézett, ahogy két db 140kgs frissillatú munkásember beült; a fekvőrendőrökön mint a porcelánnal, úgy vigyáztam, az emelkedőn meg a biciklisek is előzhettek volna :D

Hazadobtam őket, tényleg ezerszer köszönték meg, majd irány a Diego. Este 7re értem haza, 12 órás napom után jól esett a pihike este.

VASÁRNAP tehát nem volt munka, sőt, S a burkoló invitálásával élve az etyeki vízparton kötöttem ki. Az, hogy odafelé az etyeki kocsmába a napijegy megváltását követően S gurintott egy vodkát, már szinte meg sem lepett, majd kis vezetés (!) után leértünk a vízhez. Hiába a 40fok árnyékban, hiába alig evett a hal, minden perc ajándék volt.

HÉTFŐn pedig folytatódott a móka, 8ra jött Z a villanyos, akit Bab puhított meg telefonban is, így mikor ideértek, ezt Bab intézte. Írtunk előző este egy listát és szépen mindent lezsírozott, szupercuki és ügyes volt.

Íme a doboz, immáron a kábellel kiegészülve (ez KisBab kiságya fölötti kislámpa alatti (kis)konnektorához kell).

Hűtő doboza a konyha felől; itt már Z villanypótlását is kiszúrhatja az éles szemű Olvasó:

Majd jött Zs és ezúttal L és 11től délután 3ig lerakták a többit, levágták és beigazították a szegélyeket, majd a tőlem csaklizott (és pocskondiázott) kinyomó pisztollyal ragasztották a falra. Ragasztották volna, de a ragasztó is elfogyott, azt is én adtam. Nem tudom, hány héttel tartott volna az eddig 5hét tovább, ha nem nyomom őket, vagy ha nem segítem őket i ilyen és ehhez hasonló helyzetekben.

Párbeszéd:

- Te Ádám, nincs egy kinoymó pisztolyod? A Miénk otthon maradt!

- Ott egy kék kinyomó pisztoly a konyhában, S (burkoló) is ezt használta (neki sem volt bszki).

- Kék? Ajjaj, az biztos ilyen szar hobbi eszköz, mi?

- Profibbat a profi parkettás hozott a vödrében, gondolom.

- Nem, elfelejtettük.

- Akkor jó lesz? 

- Jó. Jobb, mint a kalapács szára.

Na, kb ilyen ez.

 Ragasztó is be lett mondva, hogy még az enyém sem elég, de elég volt szerencsére. Így is úgy mentek haza, hogy kedd reggel majd Mr T-vel jönnek Zs-ék is, mert maradt hátra a szilózás (és még pár dolog.)

Hétfő délután mentünk az Anyasági előkészítő tréning befejező epizódjára, majd 7re hazaérve még másfél órát pakoltunk fent; összegyűjtve azt, amit hagyjanak nálunk (maradék parketta, gipszkarton egy része, anyagok, stb), majd vártuk a Keddet, hogy minden maradéknak tekinthető dolgot Mr T embere eltrógeroljon innen.

KEDD

Ma írom a bejegyzést, így a blog megint utolérte a jelent - végre.

Na szóval 7re jött a furgon, D és a furgonos (meg persze én) azonnal neki is láttunk leviszegetni a dolgokat. Áldottak, hogy az üveggyapotot tartalmazó zsákokat bezártam, így védve őket (is) a viszketős mókától. Vittünk le mindent, amit csak bírtunk, majd negyed8 körül befutott Mr T is, aki Zs-t is hozta. 

Mr T szedegette le az ablakkeretekről a matricát (amit a kartonozás előtt Zs-nek kellett volna, ha okos - a Szerk), Zs pedig Jar-os vízzel spricnizve csinálta a szilózást. Ez is a bemondott 10 perc helyett pont egy óra volt, de ezalatt tényleg mindent levittünk és Mr T-vel is elszámoltuk. Kedves volt kérdezte elégedett vagyok e. 

Amúgy alapvetően igen. Csoda enyi mindennel így végezni. De az előttünk álló rengeteg glettelés, javítás, festés, takarítás, vizes és villanyos szerelvényezés hatalmas sötét felhőként gyülekezik felettem (felettünk).. ha belegondolunk hogy Zs - aki profi festő - plusz egy emberrel is 6 munkanapot (és ehhez 500eHuF + anyag) mondott, ki tudja, mennyit fog nekünk jelenteni... ez van, menni fog, muszáj neki.

El is köszöntünk, majd miután Bab-bal felmentünk gyönyörködni (tényleg lakás szerű kezd lenni), vettük észre, hogy a szobaajtók visszarakása jól elmaradt. Csak a nappali ajtóra próbáltunk rá, visszaemelve persze karcolná a parkettát, tehát vágni kell belőle majd.

Dirrel-dúrral írtam meg Mr T-nek, aki mondta, hogy majd H (a vizes), mikor jön szerelvényezni, levágja. Nos, ez a földszinti kecóban is vidám hullámos ajtókat eredményezett, így inkább felhívtam J-t (a csodaasztalosunk), aki mondta, hogy levágja majd, ne bízzam másra.

Megírtam hát ezt is Mr T.nek sms-ben és itt tartunk.

Feltakarítottam a lépcsőházat és most picit rápihenek a glettelésre.

KÉPEK:

Spejzban a maradékok, nehogy útban legyen a lepakoláskor:

WCben minden is volt, kipakolás után újra látszik a szép burkolás.

Fürdő is kipakolódott, várja a Bojler H-t a felszerelkedéshez:

Nappali: két egész parketta maradt összesen (és sok megmentett fél darabka)

Zseniálisan mutat, ugye?

Hálószoba:

Ahol hullámzik a fal, ott majd a falat kell utánapótolni:

KisBab szoba:

Ja igen, péntek és szombat mindent beszereztem (ki tudja, miből lesz kevés/túl sok), Praktiker és a Festékbolt örül már, hogy létezünk. 

Legtöbb, amit lehet most tenni, hogy dolgozom a cégnek és pihi gyanánt - mikor nem blogot írok, videókat nézek a gipszkarton gletteléséről (bandázs szalag használat, dryvit háló, miegymás)...

Fel, fel vitézek, a csatára!

VezBab!